Jászárokszálláson járva a közterületeken különböző műtárgyakat láthatunk, melyek mesélnek városunk történetéről. A Jászberény felől érkezőket köszönti a város határában a Szent Vendel szobor. A jászok a régmúlt időkben főleg állattenyésztéssel foglalkoztak. Egy aszályos év, vagy szarvasmarha vész megtizedelhette a csordát, a veszteségek elkerülése érdekében az állattartók Szent Vendelhez imádkoztak segítségért. Jászárokszálláson 1832-ben állítottak neki szobrot. A szobor a szokásos talapzaton áll, megformál egy pásztor alakot, mely őrzi egyetlen borjúját. A város a szobrot 2004-ben restauráltatta.

Kubikos szobor

A kubikos olyan vándormunkás, aki egyszerű kézi eszközökkel (lapát, ásó, csákány, taliga) nagy mennyiségű földet mozgat meg. Neve a német Kubikmeter (köbméter) szóból ered. Jászárokszállás történetében fontos szereppel bírt a kubikusok élete, munkája. A 20. század elején kb. 3000 árokszállási kubikus járta az országot. Nehéz, kétkezi munkával keresték kenyerüket. A munkástoborzás vagy a Munkáskörben vagy az emberpiacon történt. Már hajnali 3 órakor kiálltak a piactérre munka reményében. Akik nem kaptak helyben munkát, azok gyalog indultak el talicskával, szerszámaikkal Budapestre a Teleki térre. Több hetet töltöttek ott és vállaltak kubikus munkát az építkezéseken. 1971-ben Szabó László, a Szolnoki Művésztelep szobrászművésze alkotta meg a kubikusok életét jelképező szobrot, ami a kitörölhetetlen múltra emlékeztet.

Hősök szobra

A Hősök szobra az első világháborúban elesett áldozatok emlékét őrzi. Pongrácz Szigfrid szobrászművész készítette 1924-ben. 2016-ban felújításra került és a XXII. Jász Világtalálkozón adták át.

II. Világháborús emlékkő

Az országban elsőként városunkban emeltek emlékművet a II. világháborúban elesett hősöknek nyílt téren. Az emlékkő állítását az Árokszállásiak Baráti köre kezdeményezte, az emlékkő avatására 1988-ban került sor. A kő a félbeszakadt életeket hivatott jelképezni. Az emlékkő elkészítésével párhuzamosan haladt a hősi halottak fényképeinek, adatainak gyűjtése. A 247 áldozat fényképét album őrzi és a Városi Könyvtárban megtekinthető, az áldozatok neveit a templom előcsarnokában egy márványtáblába vésve helyezték el és avatták fel 1994-ben. Azóta az örökmécses emlékeztet a fájdalmas múltra, és az értelmetlen halálra.

II. Világháborús emlékmű

Lukács Lajos árokszállási postás emlékművet állított Jászárokszállás 247, a II. világháborúban elhunyt polgárának emlékére. A három gránitobeliszkbe vésette az áldozatok nevét.

Dr. Czettler Jenő emlékoszlop

Dr. Czettler Jenő (1879-1953) helyi születésű politikus. Évtizedekig a Földművelésügyi Minisztérium különböző területein dolgozott, ahol szívügyének a magyar mezőgazdaság fellendítését tartotta. Tizenöt évig volt a jászjákóhalmi kerület, így Árokszállás országgyűlési képviselője is. Az első világháború utáni nehéz gazdasági és politikai körülmények között a jászság gazdasági, szociális és kulturális gondjainak megoldását tűzte zászlajára. Képviselősége alatt épültek településünkön a nagyárki, négyszállási, gyarokparti és ágói tanyai iskolák. Megkezdi működését a fiú polgári iskola, majd a Szatmári irgalmas nővérek letelepedésével a leány polgári iskola. Munkateremtés céljából elkezdődött a Gyöngyös patak szabályozása, majd az Ágóra vezető földút első szakaszának szilárd burkolattal való kiépítése. Több ízben felkereste a Teleki téren munkára váró árokszállási kubikosokat is és munkát biztosított számukra. A második világháború után politikai pályafutását befejezte. Egyetemi tanári munkáját folytatta, mígnem 1950. december 18-án éjszaka az ÁVH letartóztatta, és 12 év börtönre ítélte, ahol meghalt.

Pethes Imre emlékoszlop

Pethes Imre (1864-1924) jászárokszállási születésű színész. Karrierje nehezen indult, de egyszerűségével és mélyen átélt színészi játékával kitűnt a többiek közül. Rövid ideig a Vígszínház tagja volt, de a Nemzeti Színházban találta meg helyét. Művésze volt a szónak és a mimikának egyaránt. Az ifjú generáció fejlődésére különösen nagy hatással volt. Ezt a hatást érvényesítette a Színművészeti Akadémia tanáraként 1919-től haláláig. Tanítványai rajongtak érte, mert nemcsak szigorú tanár volt, hanem gondos, jó barát is.

Szent Flórián szobor

A jászárokszállási tűzoltóság épületén látható a tűzoltók védőszentje. Az alkotást Nemoda József parancsnok és Szabó János alparancsnok megbízásából, Tősér János készítette 1937-ben. 1945 után eltávolíttatták a szentet formázó szobrot a tetőről. Ám a bátor tűzoltók, a parancsba adott megsemmisítés helyett elrejtették az épület padlásán, 1956 után ismét kihelyezték azt. Az időjárás káros hatásai által megrongálódott szobrot, 2008. májusában Ördög Gábor műkőszobrász újította fel.

Időkapu

Jászárokszállás újból várossá nyilvánításának 10. évfordulójára és a Millenniumra a város és hazánk kiemelkedő ünnepeit szimbolizáló emlékművet állított. Varga Gábor szobrászművész domborművén megjelenik az ország, valamint a Jászság /jászok/ történelme a Honfoglalástól napjainkig. 10 „időgyűrű” múltunk történelmének egy-egy szakaszát örökíti meg. Az emlékhely másik, egyben fókuszpontja a kapun áthaladva kb. 3 méterre egy kő talapzatra fektetett várossziluett, amely mészkőalapból van kifaragva és rajta egy malomkő, mely az 1600-1700-as évekből származik és a jászárokszállási ásatásból került elő.

'56-os Szivárvány

Ezt az emlékművet az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára állította Jászárokszállás Város Önkormányzata a már meglévő Időkapu szomszédságában. A szivárvány, a reménység és a kisugárzás jelképe.